zene: Vedres Csaba szöveg: Fábri Péter
Hungaroton Gong, Budapest, 1994
Az itt közölt dalszövegeket a Szerzői Jogi Törvény és az ide vonatkozó nemzetközi egyezmények védik. E szövegek bármilyen jogosulatlan felhasználása az ennek megfelelő jogi következményeket vonja maga után.
A dohányzás káros az egészségre.
1.Két szó járja táncát
2.Áll a ház
3.Vasárnap délelőtt
4.Igazi játék (New York)
5.Felejtő tánc
6.Mint kihűlt szó
7.Nézők
8.Száz kép szalad szét
9.Még úgy ölel át
10.Ablak volt az ég
11.Mit visz a víz
12.Hóesés
13.Titkosírás
14.Kánon
Külön köszönet
Seres Rezsőnek, Roger Moornak, Laurie Andersonnak és Zólyomi Attilának
Két szó járja táncát minden Szentivánkor:
két szó kergetőzik, árkon-bokron át.
Két szó járja táncát mindenféle dalban,
egymás árnyéka körül táncol ez a két vad szó:
én meg ő.
Két szó járja táncát elpörgő időben,
szél fúj, tág terekből támadt, déli szél.
Lobog a láng, játszanak a mesebeli árnyékok.
Két szó járja táncát, egymást körbe járják,
egymást el nem érik, hányszáz éve már!
Forog a tánc, innen oda, onnan ide, most kapj el!
Sietünk, szaladunk, rohanunk, szeretünk,
sietünk, szaladunk, rohanunk, feledünk.
Két szó járja táncát reggel, délben, este,
két szó járja táncát árkon-bokron át.
Ahogy a fény ide-oda jár, ide-oda lépek,
ide-oda lépsz, de el nem érsz.
Dobog a szív, szív, dobog a szív, szív, szív,
lobog a vágy, vágy, lobog a vágy, vágy, vágy.
Egyik idelép, másik odalép, hova forog,
örök tánc, örök tánc,
egyre te meg én, egyre körözünk, suta körök,
örök tánc, örök tánc,
így a szerelem, úgy a szerelem, puha szavak,
örök tánc, örök tánc,
tánc a szerelem, szó a szerelem, szava zene,
örök tánc, örök tánc, örök játék!
Szerelem, szerelem, szerelem, szerelem,
türelem, türelem, türelem, türelem.
Két szó járja táncát reggel, délben, este,
két szó járja táncát árkon-bokron át.
Ahogy a fény ide-oda jár, ide-oda lépek,
ide-oda lépsz, de el nem érsz.
Egyik idelép, másik odalép, hova forog,
örök tánc, örök tánc,
egyre te meg én, egyre körözünk, suta körök,
örök tánc, örök tánc,
így a szerelem, úgy a szerelem, puha szavak,
örök tánc, örök tánc,
tánc a szerelem, szó a szerelem, szava zene,
örök tánc, örök tánc, örök játék!
Sietünk, szaladunk, rohanunk, szeretünk,
sietünk, szaladunk, rohanunk, feledünk.
Két szó járja táncát reggel, délben, este,
két szó járja táncát árkon-bokron át.
Ahogy a fény ide-oda jár, ide-oda lépek,
ide-oda lépsz, de el nem érsz.
Két szó járja táncát.
Két szó így táncol, hányszáz éve már.
Két szó járja táncát.
Két szó így táncol, hányszáz éve már.
Két szó járja táncát.
Két szó így táncol, hányszáz éve már.
Két szó járja táncát.
Két szó így táncol, hányszáz éve már.
(Második szólam sorai:)
Két szó így táncol
Két szó így táncol
Tánc álarcos tánc
tánc álarcos tánc álarcos színjáték
Két szó így táncol
Két szó így táncol
Fény jár fény jár fény jár fény jár fény
Tánc álarcos tánc
tánc álarcos örök tánc örök tánc
tánc álarcos örök tánc örök tánc
tánc álarcos örök tánc örök tánc örök játék
áll a ház
áll a folyónál
és a ház
mintha te volnál
és a fák
árnya felém nyúl
ott a folyónál
ott a folyón túl
Rádió
szól az időből
szól a múlt
kezdi előlről
mennyi víz
hull az esőben
mennyi üres szó
száll az időben
óra jár
és az eső hull
és a ház
árnya felém nyúl
s hogyha most majd belépek
ablakából kinézek a múlton át
óra jár
és az eső hull
és a ház
áll az időn túl
s hogyha most majd belépek
én is arcot cserélek mint kinn a fák
kinn a fák
benn a szobák
oda vársz
óra jár
és az eső hull
és a ház
áll az időn túl
S hogyha most majd belépek
én is arcot cserélek mint kinn a fák
áll a ház
és az eső hull
és a ház
áll az időn túl
és a fák
árnya felém nyúl
az a ház
Miénk a régi ház
enyém a nagykabát
övé az ócska gép
enyém most itt a kép
kopottas utcakő
Húsz éves napsütés
mely itt a képen ég
talányos múlt idő
vasárnap délelőtt
naívan nézem őt
A ház az most is ott áll mint egy tévedés
a házban mások élik mások életét
az ágyon ott felejtett álomképregény
új kép új fény új lány
Vasárnap délelőtt
naívan nézem őt
A ház az most is ott áll mint egy tévedés
a házban mások élik mások életét
az ágyon ott felejtett álomképregény
új kép új fény új lány
A fényben száll a por
a porban száll a fény
vasárnap délelőtt
a fényben állok én
vasárnap délelőtt
naívan nézem őt
Idő!
Lent van a felhő valahol
Nézem a várost valahol
mennyire felnőtt.
Futók oldalán
fut az árnyék.
Vizes látomás.
Fut a fény.
New York.
Igazi játék,
igazi játék,
idősík-futás.
Vizen az árnyék,
viseli már rég
a lidércfényruhát.
Ez a vízre hulló fény
árnyba csúszó fény
ez a játék.
Idő!
állnak az órák valahol
áznak a fények valahol
szédül az árnyék.
Eső!
áznak a házak valahol
nőnek a házak valahol
távoli játék.
Futók oldalán
fut az árnyék.
Vizes látomás.
Fut a fény.
New York.
Igazi játék,
igazi játék,
idősík-futás.
Vizen az árnyék,
viseli már rég
a lidércfényruhát.
Ez a vízre hulló fény
árnyba csúszó fény
ez a játék.
A Central Parkon át
ahol a futók lábnyomát
födi árnyék,
fúj a szél,
fúj a szél -
a Brooklyn hídon át
csak nem gondolni rád -
veled járnék,
fúj a szél,
fúj a szél -
Igazi játék,
igazi játék,
a zúgó utcák,
eső hull rám,
ázik a fényreklám -
Igazi játék,
igazi játék,
a fénylő házak,
most esőt játszik a város,
gondolj rám!
New York.
Szemben a híd, ott laktál.
New York.
ázik a fényreklám.
New York.
Mennyire mást képzeltél.
New York
New York
New York
New York
New York!
A Central Parkon át
fut az árnyék -
a Brooklyn hídon át
fut a fény -
New York!
Igazi játék,
igazi játék,
idősík-futás.
Vizen az árnyék,
viseli már rég
a lidércfényruhát.
Ez a vízre hulló fény
árnyba csúszó fény
ez a játék.
New Wave New York New Age
és új időből fúj a szél
New Wave New York New Age
és új időből fúj a szél
New Wave New York New Age
és új időből fúj a szél
New Wave New York New Age
és új időből fúj a szél
Tánc
felejtő tánc
és búcsú
ez a tánc
Zár a rossz bár
morc a pincér
menne már
Pénz
asztalon pénz
és borfolt
hamutál
szárnyasajtón
részeg alvó
álma száll
Tánc
néma össztánc
sok tűnt régi pár
járja táncát
egyre járják
vigyázz arcuk árnyát
vetik ránk
ez az árnyéktánc
néma tánc
Hány
régi vendég
mind kék füstbe bújt
füstben ülnek
plüssben ülnek
üres füstbe tűnnek
kopott múlt
mennyi fénylő rúzs
füstbe bújt
Mint bástya áll a sárga pult
a sárga pulton túl a múlt
a mások múltja mennyi év
sok füstös szenvedés
A mások múltja mennyi év
az undok pincér félrenéz
te holnap elmész
a reggel már a túlvilág
a túlvilág
sós a szád
Tánc
utolsó tánc
a parkett
peremén
régi tükrön
mint a függöny
leng a fény
áll
sosem szól már
egy fáradt
zenegép
hangja emlék
félretették
mintha még
Tánc
néma gyónás
a szád íze sós
Máris emlék
holnap elmész
Ilyen lesz a nemlét
tudom már
mint egy füstös bár
hogyha zár
Tánc
kinn a sínpár
a végállomás
Gyönge lámpák
fénybe mártják
kinn a szürke járdát
csak egy pár
ablak fénylik már
meg a bár
Mint bástya áll a sárga pult
a sárga pulton túl a múlt
a mások múltja mennyi év
sok füstös szenvedés
A mások múltja mennyi év
az undok pincér félrenéz
te holnap elmész
a reggel már a túlvilág
a túlvilág
sós a szád
néma tánc
csak néma tánc
Mint kihűlt szó
az égen csönd a gépünk tovább száll
benn repül már
a hűvös végtelenben
Mint kihűlt szó
a forgó Föld egy roppant tereptárgy
el se szédül meg sem áll
Mint kihűlt szó
a nyüzsgő reptér eltűnt előlünk
csak fejünk zúg
a bűvös végtelenben
Mint kihűlt szó
a város máris eltűnt alólunk
ott se még és itt se már
Száll száll száll
a tér a körbeérő
száll száll száll
a térben minden élő
Egy szirom száll
egy levél száll
egy madár száll
egy darázs száll
egy varázs száll
egy mosoly száll
óránk egyhelyben jár
Mint kihűlt szó
az égen csönd a gépünk tovább száll
benn repül már
a hűvös végtelenben
Mint kihűlt szó
a forgó Föld egy roppant tereptárgy
el se szédül meg sem áll
Száll száll száll
a tér a körbeérő
száll száll száll
a térben minden élő
Egy szirom száll
egy levél száll
egy madár száll
egy darázs száll
egy varázs száll
egy mosoly száll
óránk egyhelyben jár
áll a kéklő unott idő
száll a kéklő unott idő gyűrt órán
körbeér
Tűnt fény gyűrött fényképen
gép száll tág és kék térben
gép száll kéklő álomban
szél fúj málló várromban
szél fúj gyűrött fényképen
gép száll tág és kék térben
száll
hova száll
Mint kihűlt szó
a körbeérő térben pörgünk
Mint kihűlt szó
a zárt időben körben forgunk
óránk egyhelyben jár
Tűnt fény gyűrött fényképen
gép száll tág és kék térben
száll
gép száll kéklő álomban
szél fúj málló várromban
száll
szél fúj gyűrött fényképen
gép száll tág és kék térben
száll
Tűnt fény gyűrött fényképen
gép száll tág és kék térben
száll
gép száll kéklő álomban
szél fúj málló várromban
száll
Lezárt két talány
egymás oldalán:
mint a nézők.
Meg is fejtenénk
egymás életét,
de ha késő!
üres félcipők
meg az üres délelőtt
no de miért nézem én őt
Vagyunk semmi más
nekem ő neki én:
nézők.
Vagyunk tévedés
egymás oldalán:
igen, én, ő.
Be is bámulunk
egymás ablakán,
mint a vén nők.
Poros zongorák
miket a magány hangol át
no de miért én miért őt
Filmet bámulunk
két idegen arc
nézők
Ez az a film, amiben eljátszod,
milyen a múlt, amikor elmúlt,
te vagy-e még az akit itt látok,
vagyok-e még az aki úgy felgyúlt,
lehetek én teveled elnéző
te is az én mozimat elnéző
néző
nézők
nézők
(közzene)
Ez az a film, amiben eljátszod,
milyen a múlt, amikor elmúlt,
te vagy-e még az akit itt látok,
vagyok-e még az aki úgy felgyúlt,
lehetek én teveled elnéző
te is az én mozimat elnéző
néző
nézők
nézők
Tart a film, de már
rögtön véget ér
már késő
Egymás életét
filmen bámuló
két néző
Száz kép szalad szét
szürke égen színes hullám
ennyi adón hány kép
még jó hogy egy se hull rám
már folyton tele az ég
már nem is fér rá más
itt én most vagyok-e még
vagy már csak képmás
száz színét váltó kép
Száz kép szalad szét
égi háló tévéműsor
ennyi adón hány szó
hány dallam szól ma újból
mint használt jelenidő
mint közvetített múlt
mint pergő konok eső
és újabb fény gyúlt
gyúlt színét váltó fény
Szógép beszélgetőgép
rossz a műsor új képre kapcsolsz
szógép beszélgetőgép
közvetített reptérre landolsz
Száz kép szalad szét
szürke égen színes hullám
ennyi adón hány kép
még jó hogy egy se hull rám
(közzene)
már folyton tele az ég
már nem is fér rá más
itt én most vagyok-e még
vagy közvetített képmás
lehetne még más
hiába
Száz kép
szürke égen
ennyi adón
még jó hogy egy sem hull rám
már folyton tele az ég
itt én most vagyok-e még
Szógép beszélgetőgép
rossz a műsor új képre kapcsolsz
szógép beszélgetőgép
közvetített reptérre landolsz
(dob)
(közzene)
Száz kép szalad szét
szürke égen színes hullám
ennyi adón hány kép
még jó hogy egy se hull rám
már folyton tele az ég
már nem is fér rá más
itt én most vagyok-e még
Száz kép
itt én most vagyok-e még
Száz kép
itt én most vagyok-e még
Száz kép
Szógép beszélgetőgép
Száz kép
Szógép beszélgetőgép
Száz kép
Két árnyék jár az utca mélyén
az egyik biztos én a másik árny ma még ő
egy emlék ablakán át nézem önmagunk árnyát
a járdán parkoló gépkocsik fölött por száll
Szél kószál fújja szét a hűs fényt
a hűvös lámpafényt a Hold paródiáját
egy emlék ablakán át nézem önmagunk árnyát
ott fekszünk ő meg én mint egy véget ért üres sínpár
Még úgy ölel át ahogy először
neki ma még én vagyok én
de ő már árnyék
de ő már árnyék
a múlt kövén.
Szél kószál fújja szét a hűs fényt
a hűvös lámpafényt a Hold paródiáját
egy emlék ablakán át nézem önmagunk árnyát
ott fekszünk ő meg én mint egy véget ért üres sínpár
Még úgy ölel át ahogy először
neki ma még én vagyok én
de ő már árnyék
de ő már árnyék
a múlt kövén.
Még úgy ölel át ahogy először
neki ma még én vagyok én
de ő már árnyék
de ő már árnyék
a múlt kövén.
Kék ég
rózsaablak-ég
chartres-i kék ég
szédülök ha nézem
Forgás
csipkeminta-fény
tiszta fényút
régi égi kék
Rózsaablak rózsaablak
forgatott az ég
kezdet és a vég az égen
körbeért
élt a kő
már késő
Minden körbeért
körbeérő
ablak volt az ég
(közzene)
Rózsaablak rózsaablak
forgatott az ég
kezdet és a vég az égen
körbeért
élt a kő
már késő
Minden körbeért
körbeérő
ablak volt az ég
ablak volt az ég
ablak volt az ég
ablak volt az ég
üres a híd
fönt a sárga égi pók
szövi hálóját a Hold
éji fények
Fekete ég
mint egy óriási tó
melyben elsüllyed a szó
és a lélek
Mit visz a víz
alvó házat visz a víz
mit visz a víz
alvó várost visz a víz
visz a víz
visz a víz
Mit visz a víz
itt a város közepén
mit visz a víz
rajta ezer tünemény
ahogy hullámzik a fény
színjáték
Viszi a víz
viszi országokon át
viszi a víz
búcsúnk utolsó szavát
mint egy ló a lovasát
tűnt árnyék
Fekete nagy éj
fúj benne a szél
meginog a város
Romos az ég
mint egy mesebeli vár
hol az idő ki-be jár
mint az emlék
Pereg a film
lassan elsüllyed a híd
ahogy tükrözi a víz
közben elmész
Mit visz a víz
alvó házat visz a víz
mit visz a víz
alvó várost visz a víz
visz a víz
visz a víz
Mit visz a víz
itt a város közepén
mit visz a víz
rajta ezer tünemény
ahogy hullámzik a fény
színjáték
Viszi a víz
viszi országokon át
viszi a víz
búcsúnk utolsó szavát
mint egy ló a lovasát
tűnt árnyék
Fekete nagy éj
fúj benne a szél
meginog a város
Nagy az ég
elsüllyed a szó
el az árnyék
Hó száll Hó száll
Földre szállnak a felhők
hull a hó
súlya sincs már hull a kristály
Hó száll Hó száll
Egyre hullnak a pelyhek
Hull a fény
égi háló földi táj
Ily fénylő éjszakát
ily fénylő éjszakát se láttál
e tűnő látomás
a város lomha múltja rád száll
Hó száll Hó száll
a múlás így terít be mindent
hullik hóra hó és hullik évre év
Isten félrenéz
sír az ég
Fényből szőtt hóesés
Holdból szőtt fények
fényből szőtt évek
hóesés
Hóból szőtt lények
örvénylő évek
hóesés
Hullik hóra hó
évre év
örvénylő felhőkben élsz
Hó száll Hó száll
néma képek az égből
hull a múlt
percek évek földre szállnak
Hó száll Hó száll
hófehérek az árnyak
hull a hó
égi képek földi vágyak
Ily fénylő éjszakát
ily fénylő éjszakát se láttál
e tűnő látomás
a város lomha múltja rád száll
Fényből szőtt hóesés
Holdból szőtt fények
fényből szőtt évek
hóesés
Hóból szőtt lények
örvénylő évek
hóesés
Hullik hóra hó
évre év
örvénylő felhőkben élsz
(közzene)
Ily fénylő éjszakát
ily fénylő éjszakát se láttál
e tűnő látomás
a város lomha múltja rád száll
Hó száll Hó száll
a múlás így terít be mindent
hullik hóra hó és hullik évre év
Isten félrenéz
sír az ég
Fényből szőtt hóesés
Holdból szőtt fények
fényből szőtt évek
hóesés
Hóból szőtt lények
örvénylő évek
hóesés
Hullik hóra hó
évre év
örvénylő felhőkben élsz
Hullik hóra hó
évre év
örvénylő felhőkben élünk
Hóból szőtt lények
örvénylő évek
hóesés
Hullik hóra hó
évre év
örvénylő felhőkben élünk
Hóból szőtt lények
örvénylő évek
hóesés
Hullik hóra hó
évre év
örvénylő felhőkben élünk
Hóból szőtt lények
örvénylő évek
hóesés
Hullik hóra hó
évre év
Később mint egy angyal jött egy nyomozó
és elindult egy nemlétező utcán
és megtalált egy fel sem épült házat
és azt mondta hogy nyomon van csak várjak
na jó
Néztem csak a szürke öltöny szárnyát
ez Philip Marlow lesz vagy Monsieur Maigret
vagy Gábor arkangyal de fő hogy itt van
A rejtély az hogy nincs rá szó
nincs szó rá
Mit kerestünk
A rejtély az hogy nincs rá szó
nincs szó rá
és jártunk egyre mindenféle úton
és mindenféle tévúton és téren
és mindenféle időben és térben
és tévedtünk és reméltünk és hittünk
A rejtély az hogy nincs rá szó
csak kép van
titkosírás
A rejtély az hogy nincs rá szó
csak kép van
Régmúlt új múlt útján jár egy angyal-detektív
átlátszó város: mennyi jel van s nincs jelentés
jel van csak de nincsen jelentés
házak mint a léggömb álom-kelepcék
Térképvilág
járjuk láthatatlan városát
Hű van itt egy ellentét
Hány és hány jel mögött nincs jelentés
Térképvilág
járjuk láthatatlan városát
Vén rejtély tudjuk nincs rá szó
A rejtély az hogy nincs rá szó
csak kép van
titkosírás
A rejtély az hogy nincs rá szó
csak kép van
A rejtély az hogy nincs rá szó
csak kép van
titkosírás
A rejtély az hogy nincs rá szó
csak kép van
I.
Egy szó erre járt és eltévedt a dalban
egy szó nem találja eltűnt dallamát
Egy szó mint a felhő egy szó mint az alvók
árnyban botol el a fény lepereg a fűzfák hűs ág-bogán
II.
Két szó áll az utcán körben könnyű házak
két szó mind a kettő áttetsző talány
két szó látni rajtuk mindjárt táncba fognak
fényben botol el az árny lepereg a házak hűs tűzfalán
III.
Három szóba bújt a háromarcú sárkány
három szót dalolgat IGEN NEM TALáN
három hősre vár a lennső hármasúton
fényből szövi meg az éjt szereti a híres szép fűzfalányt
IV.
Négy szó kerge táncban négy szó mint az álom
négy szó körbe-körbe áttetsző talány
négy szó mint az örvény négy szó mint a törvény
négy szó keresi a dalt keresi az erdők tűnt dallamát
(Fölső szólam)
Jár két szó táncol egyre két szó
akár egy útvesztő: csak egyre balra járják
benn termek szőnyegén kinn tág mezők füvén járják
a két szó járja csak körben táncol egyre ez a két szó
Jár két szó férfi nő te és én
az erdők sűrűjén és égi tó vizén át
és álmok dallamán és elfolyó idők fényén
a két szó járja csak körben táncol egyre ez a két szó
örök ez a tánc