|
SVÉDORSZÁGI MAGYARÍTÓ SZÓSZEDET Felhívás a közös gyűjtésre Anyanyelvünk rovására egyre gyakrabban, idegen szavakat. használunk. Az idegen nyelvi környezetben élő magyarokat az otthoniaknál még nagyobb mértékben érinti a nyelvkeverés betegsége. Ennek gyógyítására, az évezredforduló sugallta nemzetmentő törekvéseink között egyre erőteljesebben megmutatkozik az a nyelvünket tisztító igyekezet, amit a svédországi -, tágabb körben pedig a skandináviai magyaroknak a saját és az utánunk jövők érdekében is támogatniuk érdemes."Életteli, szívünket megérintő, lelkünkhöz szóló ősi szavaink kapcsolatot teremtenek két ember között. Általuk megértjük, megérezzük egymást. De ez csak akkor történhet meg, ha őszintén, nyíltan vállaljuk önmagunkat a másik, és mások előtt. Amennyiben erre nem vagyunk képesek, akkor óhatatlanul előfurakodnak az énidegen, palástoló, idegen szavak. Tetézik álarcunk vastagságát, s eltávolítanak a többi embertől. Ezt az élményt átéltem, és a különbséget megtapasztaltam a saját bőrömön. Immár érzem, tudom, mire képes nyelvünk ereje. Megváltoztatja az embert, megtisztítja, s meggyógyítja kapcsolatait. Így vált bensőmmé, szívügyemmé a tiszta magyar nyelv." (Tar Anita, lélekgyógyász) Az idézet a Molnos Angéla: Magyarító könyvecske című, nagysikerű kézikönyvének harmadik kiadásában olvasható. De idézhetnénk a nyelvünk tisztítását igenelők népes táborából Orbán Viktor miniszterelnök figyelmeztető szavait, aki maga is használja Molnos Angéla könyvét. "Helyes, ha a Miniszterelnök odafigyel arra, mit is beszél. Ez egyébként sem árt, de a nyelv szempontjából is jót tesz., és az sem árt, ha arra is odafigyel, hogy hogyan teszi mindezt. Esetleg erre intheti a munkatársait is". Nyelvjavító igyekezetünk során használjuk az említett könyvön kívül Pintér Jenő félévszázados nyelvtisztító szótárait és az 1993-ban kiadott Sztranyiczki Mihály - Tar Károly által összeállított romániai magyar nyelvjavító szótárat. Közösen könnyen összegyűjthetjük azokat a sűrűn használt, divatos, önkéntelenül is magyar beszédünkbe kevert svéd és angol szavakat, amelyek anyanyelvünket, svéd nyelvünket, angol tudásunkat is szegényítve és kisebbítve, a csak kevesek által értett zagyvanyelvet éltetik. A Lundi Lapban és a Magyar Ligetben, a dél-svédországi magyarok családi lapjában már évekkel ezelőtt beindult gyűjtést most a világháló segítségével kívánjuk folytatni. A tiszta magyar nyelv használatára erőszakkal senkit sem kényszeríthetünk, de példát mutathatunk az igényességre. Szószedetünk célja csupán annyi, hogy megfontolásra késztessen, hiszen egyik-másik idegen szó helyet anyanyelvünk gazdag tárházából számos megfelelőbbet használhatunk, amelyekkel változatosabban kifejezhetjük gondolatainkat. A gyűjtők amellett, hogy a SVÉDORSZÁGI MAGYARÍTÓ SZÓSZEDET, később pedig a SKANDINAV MAGYARÍTÓ KISKÖNYV - reményeink szerint népes - szerzői táborának tagjainak sorába lépnek, gyarapodnak azzal is, hogy nyelvhasználatuk tudatosabbá válik, meggondoltabban fogalmaznak, tömörebben, jobb magyarsággal beszélnek majd. Kérjük, bővítse, egészítse ki a környezetében gyakran hallott idegen kifejezésekkel az alábbi szószedetet. ( 2000 címszó) A szószedet letölthető a www.hunsor.nu címről. Sokszorosítását és terjesztését ajánljuk és engedélyezzük. Tar Károly a SMOSZ Anyanyelvünk Alapítványa irányító testületének tagja, a Lundi Lap és a Magyar Liget szerkesztője Kormos László a HUNSOR főszerkesztője a SMOSZ "Híradó" országos terjedelmű újság szerkesztői bizottság tagja Használja a világhálót: tar@ebox.tninet.se Postacím: Tar Károly, Landsdomarev. 1, 222 40 Lund. felelős
szerkesztő: Tar Károly, webmaster & creative development:
Kormos László.,
|